A magyar egészségügy számtalan sikertelen története közül az egyik a szűrővizsgálatok sikertelensége, és az a közöny, ami a lakosság részéről nyilvánul meg a meghirdetett szűrésekkel kapcsolatban. Hiába megy a szűrés szinte házhoz, a háziorvosi rendelőkbe, vagy vidéken az iskolákba illetve községi centrumokba, hiába hirdetik a vizsgálatok ingyenességét, a megjelenő lakosság száma százalékban még mindig csak töredéke a teljes lakosságénak. A nálunk fejlettebb országokban pedig már egyértelműen szükségszerű a vizsgálatokon való megjelenés, mert az ezeken való részvétel zsebre megy, a fizetendő egészségbiztosítás összege az évenkénti, előírt vizsgálatokon való megjelenés függvénye. No meg talán az ottani egészségügyi kultúra, a betegek felvilágosultsága is eredményezi, hogy bizonyos betegségek korai felismerésében messze előttünk járnak. 
A szűrővizsgálatok, ezen belül az ötvenedik életévüket betöltött férfiak prosztata szűrővizsgálatának jelentősége a daganatos betegségek korai felismerésében széles körben ismertetett és propagált. Ennek ellenére közismert, hogy a meghirdetett szűrővizsgálatokon a behívott lakosságnak a megjelenése alacsony, nem éri el az érintettek 20-25 százalékát. Különösen igaz ez a férfiak prosztata szűrővizsgálatára. 

A gyakorlatban dolgozó urológusok naponta tapasztalják, hogy a betegek milyen gyakran folyamodnak az „öngyógyítás”-hoz. Az írott és főleg az elektronikus sajtóban, nagy számban jelentkeznek azok a hirdetések, melyek a gyógyhatású szereket reklámozzák. Nagyon sokan láttuk már azt a szomorú arcú urat, aki vizeletét nehezen üríti, majd a tüneteket felsorolva elgondolkodik, hogy „ez most prosztatitisz, vagy adenoma?” Ezután, a szer alkalmazását követően boldog mosollyal üríti vizeletét. A gond az, hogy ezeket a tüneteket az említetteken kívül a prosztata rosszindulatú daganata is okozhatja. Nyilvánvaló, hogy itt nem 
„ öngyógyításra”, hanem a szakorvos segítségére van szükség. 
A prosztata szűrővizsgálat leglényegesebb alkotó eleme a prosztata fizikális tapintása a szakember által. A tapintási lelet dönti el azt, hogy felmerül-e a rosszindulatú elváltozás gyanúja, ami miatt további vizsgálatok szükségesek. 

Ezek közé tartozik a PSA / prosztata specifikus antigén / vizsgálat, ami vérvétel útján történik. Gyakran kerül arra is sor, hogy a szűrővizsgálat során egybekötik a PSA gyorsteszt és a fizikális tapintás elvégzését. Itt az jelenti a problémát, hogy a jelenleg használatos gyorstesztek nem megbízhatók, az értékeket tág intervallumban adják meg, sok a fals pozitív érték, és nagyon nagy mértékben függ a vizsgálat eredményesség a készüléket alkalmazó személy gyakorlatától. Ezekben az esetekben nyilvánvalóan nem kerülhető meg a vérvétel útján történő laboratóriumi PSA vizsgálat elvégzése. Azt is tapasztaljuk, hogy más, például vércukor szűrővizsgálathoz kapcsolódóan végeznek PSA gyorsteszt vizsgálatot is, melyet nem 
követ szakember által végzett prosztata fizikális vizsgálat. Az előbb elmondottakból következik, hogy ez nem alkalmas szűrésre, és az itt kapott negatív eredmény magában hordozhatja a helyes diagnózis felállításának késlekedését. 
A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyógyításának, illetve kezelésének eredményességét egyértelműen a betegség korai felismerése határozza meg. 
A korai felismerés egyetlen lehetősége napjainkban a szakemberek által a szakma szabályai szerint elvégzett rendszeres szűrővizsgálat.

Dr. Pálfi Péter
urológus főorvos